A szőlő- és borkultúra különleges helyet foglal el az emberiség és mindenekelőtt az európai civilizáció történetében az ókortól egészen napjainkig. Az utóbbi évtizedekben Magyarországon is egyre inkább erősödött az a folyamat, mely szerint a szőlő és a bor a társadalomban nemcsak gazdasági, hanem kulturális, civilizációs szerepet is betölt. Míg a világ nyugati felében ez elismert tény, addig hazánkban a szőlő- és borkultúra egy-két évtizedes múltra tekint vissza. A bor kulturális szerepe egyre inkább megerősödni látszik, hiszen a tradíciók lassan kezdtek elszürkülni ennek okán egy olyan kulturális örökség tűnhetett volna el, amelynek az ókorra visszanyúló gyökerei vannak.
Örömteli, hogy a kiváló környezeti adottságokkal rendelkező magyar szőlő- és borgazdaság átalakulása és megújulása együtt járt a szőlő- és borkultúra társadalmi elismertségének újrateremtésével és társadalmi szerepének kibontakozásával. Számos kezdeményezés indult el és erősödött meg az utóbbi években. Civil szervezetek alakultak, megkezdte működését a Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapítvány és a Magyar Borok Háza, borszaküzletek nyíltak és egyre inkább felélénkült a borturizmus. Kiállítások, rendezvények, borfesztiválok évről évre egyre bővülő kínálatából lehet válogatni. Hatékonyabbá vált a szőlő-bor ágazat sajtótevékenysége, a fogyasztók tájékoztatása. A fesztiválok kezdetlegessége már a múlté. Mára igazi szabadidős programmá nőtte ki magát, amely egy másik fontos elemmel, a borturizmussal egészült ki. A különböző borvidékek más és más aromát rejtegetnek, különféle, de mégis hasonló az íz és színvilág. Mára már a külsőségeknek is fontos szerep jutott, mivel hazai boraink külföldön is képviseltetik magukat.

A Homokhátság egyes területeit már hosszú évek óta figyelik és szeretik is a bortermelők, nem kevésbé a fogyasztók. A homokos talajon termesztett szőlőből készült bor savtartalma harmonikusabb, aromája gyümölcsösebb. Egyre inkább jellemző hogy fiatal borászok tovább viszik a helyi bortermelés hagyományait, ennek köszönhetően az egyik legmeghatározóbb szőlőtermő vidékek között szerepel a csongrádi borvidék napjainkban is.
Meghatározó fajtái, mint a kékfrankos, a cabernet illetve a zweigelt  jóval később jelentek meg. A fesztiválok egyik fontos szerepe a bor, esetünkben a csongrádi borvidék népszerűsítése. Elsősorban jelen vidék borfajtáit ismerheti és kóstolhatja meg a közönség. A kezdetben csak az ital megismerése, ízének, aromájának helyi jellegzetességeivel találkozhattak a látogatók, majd idővel egyre inkább társult a gasztronómiai, és egyedi kézműves termékek kínálatával. Az utóbbi években már a látvány és a hangulati elemek is fontos szerepet kaptak, így együttesek és zenekarok teszik teljessé a fesztiválok hangulatát.

A Csongrádi Borfesztivál idén 2017-ben, XX. alkalommal kerül megrendezésre. A három napos rendezvény célja továbbra is a csongrádi borok népszerűsítése, és más borvidékek borainak megismertetése. Húsz évvel ezelőtt már felismerésre talált az a megállapítás, mely szerint a versenyképességet csak az infrastruktúra általános fejlesztésével, korszerű turisztikai termékek, termékcsomagok megteremtésével, hatékony marketing munkával, egyedi arculat és hatékony működési feltételek kialakításával lehet lényegesen javítani.
Csongrád és környékén régi hagyományai vannak a borászatnak, a csongrádi borvidék ismert jó minőségű borairól. Sajnálatos módon azonban kevés volt az olyan pincészet, amely borkóstolásra adna alkalmat a vendégek számára. A borturizmust, a pincészetek kialakítását és szolgáltatásaikat összhangba kellett hozni az infrastruktúra fejlesztésével. A marketing tevékenység fejlesztését az a tény is indokolta többek között, hogy  akkor még a megye üzleteiben csongrádi bor évek óta nem volt megtalálható.
A fajtaválaszték zömét az egykori nagyüzemek örökségeként a kékszőlő fajták alkotják; elsősorban a korábban említett, kékfrankos, valamint zweigelt és a minőségi bor előállítása szempontjából jelentős cabernet franc. A fehérszőlőfajták a termőterületen mintegy tíz éve visszaszorulóban voltak, de a fogyasztói szokások változásának következtében újra igény mutatkozott rájuk. Felismerésre talált, hogy a csongrádi bor és borvidék hírneve leáldozóban van, ennek okán jelentős erőfeszítések szükségesek a versenyképesség visszaszerzéséhez. Ennek eszközei lehetnek a marketing javítása, a borturizmus fejlesztése. A húsz évvel ezelőtt elindított kezdeményezés a mai napig a hagyományokra épül. A három napos rendezvényen a csongrádi borvidék képviselői mellett más tájegységek pincészetei is egyre érdeklődőbbek a csongrádi borfesztivál iránt, mi több az évek alatt, hasznos és gyümölcsöző munkakapcsolat is kialakult az egyes területek képviseleteivel. A rendezvény fokozatosan nőtte ki magát, mára már több ezren is kilátogatnak az eseményre, mely ettől az évtől kezdődően a Művelődési Központ előtti utcaszakaszon és a Mozi előtti téren lesz megrendezve.

A hosszú évek törekvései mára már megtérülni látszanak, hiszen a három napos rendezvény nem csak megismertette a helyi és környékbeli borokat a lakossággal, de a borfogyasztás tradíciói is előtérbe kerültek, illetve fontos szerepet kaptak. A helyi borfajták az ország más területein és külföldön is versenyképessé váltak. A rendezvény minden korosztály számára elérhető kikapcsolódási forma, hűen képviselve a helyi adottságokat, mind emellett nyitottá vált más tájegységek ízvilágának megismertetésére, ennek köszönhetően számos külföldi vendég is egyre gyakrabban tesz látogatást évről-évre.